Kertépítés
A alábbiakban a kertépítés legalapvetőbb lépéseit mutatjuk be az egyik legutóbbi munkánkon keresztül. A 600 m2-es kert elkészülte összességében 2 hetet vett igénybe. Az effektív munka október-novemberben történt. A kert építését többlépcsős kerttervezési folyamatelőzte meg.
Helyszíni szemle
A felmérésre mág nyáron került sor. A viszonylag szűk kert 3 oldalról veszi körül a házat, a lenti képen a hátsókert látható. Még hiányzik a járda az épület mellett, s a terepet is rendezni kell a termőföld behordása előtt.
Durva tereprendezés – termőföld terítése, szintek kialakítása
A terület megtisztítása utáni első feladat a töltőföld elterítése volt. Ekkor már pontosan lehet kalkulálni, hogy milyen mennyiségű friss termőföldre van szükség. Ez utóbbi természetesen annál jobb, minél vastagabb rétegben kerül a kertbe. Nem kell azonban túlzásokba esni, itt is, mint mindenben, a racionális mennyiséget érdemes meghatározni, ami árban is elfogadható, és a növények egészséges növekedéséhez is biztonságos mennyiséget jelent.
Öntözőrendszer kiépítése
Miután megkaptuk a tervezett terepszinteket, kezdődhetett az öntözőrendszer kiépítése. A három oldalon két különálló gyepterülethez, mivel a felületük nagyon szabdalt, 4 kört kellett kialakítani, és a csepegtetőrendszernek további egyet. A tervhez igazodva a szórófejek helye pontosan kijelölhető, így nem okozott meglepetést a növényágyak utólagos szegélyezése. Az öntözés ciszternából történik, így a tetőről öszegyűjtött esővíz teljes egészében hasznosítható.
Támfalépítés
Az oldalkert és a hátsó kertrész közti 1,2 m-es szintkülönbség áthidalására flórakosarakból készítettünk egy támfalat. Mivel az épület is a szürke ezer árnyalatával készült, illett ide a szögletes beton flórakosár. Az elemeket talajtakaró növényekkel ültettük be, így tavasztól egészen más képet fog mutatni – a beton látványát pár hónap alatt felváltja az összefüggű növénytakaró. A flórakosár azért is ideális, mert ilyen alacsony támfal esetében elegendő egy minimális, 40 cm vastag tömörített zúzottkő alap, tehát elkerülhető volt a betonozás.
Szegélyezés – a növényágyakat és a gyepet elválasztó szegély
Az épület szürke árnyalataihoz, és színben a támfalhoz is passzol az andezit kiskockakő szegély, amit a gyep és a növényágyak elválasztására használtunk. A kockakő tökéletes választás erre a feladatra, hiszen a fával ellentétben örökéletű: egy kertben 60-80 év múlva még a dédunokák is ugyanazt a szegélyt fogják látni és (újra)használni, amit a mostani tulajdonos megvett. A szegély funkciója mellett ideális rusztikus burkolat készítéséhez is.
Növénytelepítés
A növények ültetésének optimális ideje az őszi és a tavaszi hónapok. Gyakran felmerül a kérdés: de mégis, mikor a legjobb? Ha ősszel ültetünk, nem fagy ki a növény? Ha tavasszal ültetünk és hirtelen jön a meleg, nem száradnak ki a fák, cserjék? Való igaz, hogy mindkét időszaknak megvan a maga előnye-hátránya, összességében viszont azt mondhatjuk, hogy ha az ültetés szakszerűen történik, a növénypusztulás esélye minimális, amire egyébként is garanciát vállalunk. Az ültetés utáni télen a fagy által okozott pusztulás nem szokott több lenni, mint 1-2 %. A tavaszi ültetéskor pedig, ha az öntözőrendszer jól van beállítva, ezen felül pedig ha a hőmérséklet hirtelen emelkedésekor átállítjuk a rendszert, könnyen megelőzhetjük a növények kiszáradását.
A valóságban a kertészeti árudákból származó növényeket – a nyári kánikula időszakát kivéve – egész évben ültethetjük. Nyáron természetesen érdemes kerülni a földlabdás növényeket, mert ezek gyökérzete frissen sérült, a konténeres növényekhez képest a hajszálgyökerek száma jóval kevesebb, amik a növények vízfelszívó képességének alapját jelentik.
Az évelő növényeket és a kisebb termetű vagy talajtakaró cserjéket egész évben a legnagyobb biztonsággal ültethetjük.
Növényágyak takarása fenyőkéreggel – mulcsozás
A borovi (fekete)- vagy vörösfenyő kéregőrleményt, általános nevén mulcsot elsődlegesen a növényágyak gyomosodása ellen alkalmazza minden kertész. A gyommagok – fény hiányában – nem tudnak kicsírázni, s ha ki is hajtanak, a mulcsból könnyű őket kigyomlálni, mivel a gyökerük ekkorra még nem tud megerősödni. A gyökérsarjakkal agresszíven terjedő gyomok ellen azonban a mulcs is hatástalan (pl. tarack, szulák), ezért is kell fokozottan figyelni, hogy ilyen gyomokkal fertőzött termőföl ne kerülhessen a kertbe.
E legfontosabb tulajdonsága mellett azonbana mulcsnak még számos más előnye is van:
- a mulcsrétegben élőhelyet és táplálékot találnak a talajréteg felső rétegében élő szervezetek, élőlények
- a mulcs bomlásakor tápanyagok mosódnak a talajba, így a mulcsozás részleges tápanyagutánpótlást is jelent
- a mulcsréteg meggátolja, de legalábbis lassítja a talaj felső rétegeinek párolgását, így a talaj vízháztartását javítja
- ugyanígy segíti a talaj hőmérséklet ingadozásának mértékét, nyáron gátolja annak felmelegedését, késő ősszel-tél elején visszafogja a talaj hőveszteségét
- véd az erős szé eróziójától
- díszítés, takarás céljára is használható (aknafedél takarására egy ágyásban)
Gyepesítés gyepszőnyeggel
A gyepszőnyeg előnye a fűmagvetéssel szemben, hogy megspóroljuk a fű “beállásához” szükséges munkát, ezzel együtt az időt – ami bizonyos helyzetekben szinte megfizethetetlen. A magról vetett füvet hónapokon át heti rendszerességgel kell gyomlálni, amíg a pázsitfélék nem fedik be teljesen a talajt, de még ezután is fokozottabb figyelmet kell fordítani a gyomlálásra, mint a gyepszőnyeg esetében.
A gyepszőnyeg biztonságos legyökeresedéséhez 2 hét szükséges, ha a hőmérséklet nappal meghaladja az 5-6 °C-ot. Természetesen minél magasabb a hőmérséklet, a gyökeresedés annál hamarabb megtörténik. A gyep 10 °C felett jól érzékelhetően növekszik, ez alatt alig észrevehető a növekedés, de azért számolni kell vele. Gyepszőnyeg terítése után legfontosabb feladat annak nedvesen tartása – ezért (is) fontos az öntözőrendszer pontos beállítása. A friss gyepszőnyeg akár néhány óra alatt képes visszafordíthatatlanul kiszáradni, ezért a szállításra és a terítés előtti tárolásra is fokozottan oda kell figyelni.
Helyszíni szemle
A felmérésre mág nyáron került sor. A viszonylag szűk kert 3 oldalról veszi körül a házat, a lenti képen a hátsókert látható. Még hiányzik a járda az épület mellett, s a terepet is rendezni kell a termőföld behordása előtt.
Durva tereprendezés – termőföld terítése, szintek kialakítása
A terület megtisztítása utáni első feladat a töltőföld elterítése volt. Ekkor már pontosan lehet kalkulálni, hogy milyen mennyiségű friss termőföldre van szükség. Ez utóbbi természetesen annál jobb, minél vastagabb rétegben kerül a kertbe. Nem kell azonban túlzásokba esni, itt is, mint mindenben, a racionális mennyiséget érdemes meghatározni, ami árban is elfogadható, és a növények egészséges növekedéséhez is biztonságos mennyiséget jelent.
Öntözőrendszer kiépítése
Miután megkaptuk a tervezett terepszinteket, kezdődhetett az öntözőrendszer kiépítése. A három oldalon két különálló gyepterülethez, mivel a felületük nagyon szabdalt, 4 kört kellett kialakítani, és a csepegtetőrendszernek további egyet. A tervhez igazodva a szórófejek helye pontosan kijelölhető, így nem okozott meglepetést a növényágyak utólagos szegélyezése. Az öntözés ciszternából történik, így a tetőről öszegyűjtött esővíz teljes egészében hasznosítható.
Támfalépítés
Az oldalkert és a hátsó kertrész közti 1,2 m-es szintkülönbség áthidalására flórakosarakból készítettünk egy támfalat. Mivel az épület is a szürke ezer árnyalatával készült, illett ide a szögletes beton flórakosár. Az elemeket talajtakaró növényekkel ültettük be, így tavasztól egészen más képet fog mutatni – a beton látványát pár hónap alatt felváltja az összefüggű növénytakaró. A flórakosár azért is ideális, mert ilyen alacsony támfal esetében elegendő egy minimális, 40 cm vastag tömörített zúzottkő alap, tehát elkerülhető volt a betonozás.
Szegélyezés – a növényágyakat és a gyepet elválasztó szegély
Az épület szürke árnyalataihoz, és színben a támfalhoz is passzol az andezit kiskockakő szegély, amit a gyep és a növényágyak elválasztására használtunk. A kockakő tökéletes választás erre a feladatra, hiszen a fával ellentétben örökéletű: egy kertben 60-80 év múlva még a dédunokák is ugyanazt a szegélyt fogják látni és (újra)használni, amit a mostani tulajdonos megvett. A szegély funkciója mellett ideális rusztikus burkolat készítéséhez is.
Növénytelepítés
A növények ültetésének optimális ideje az őszi és a tavaszi hónapok. Gyakran felmerül a kérdés: de mégis, mikor a legjobb? Ha ősszel ültetünk, nem fagy ki a növény? Ha tavasszal ültetünk és hirtelen jön a meleg, nem száradnak ki a fák, cserjék? Való igaz, hogy mindkét időszaknak megvan a maga előnye-hátránya, összességében viszont azt mondhatjuk, hogy ha az ültetés szakszerűen történik, a növénypusztulás esélye minimális, amire egyébként is garanciát vállalunk. Az ültetés utáni télen a fagy által okozott pusztulás nem szokott több lenni, mint 1-2 %. A tavaszi ültetéskor pedig, ha az öntözőrendszer jól van beállítva, ezen felül pedig ha a hőmérséklet hirtelen emelkedésekor átállítjuk a rendszert, könnyen megelőzhetjük a növények kiszáradását.
A valóságban a kertészeti árudákból származó növényeket – a nyári kánikula időszakát kivéve – egész évben ültethetjük. Nyáron természetesen érdemes kerülni a földlabdás növényeket, mert ezek gyökérzete frissen sérült, a konténeres növényekhez képest a hajszálgyökerek száma jóval kevesebb, amik a növények vízfelszívó képességének alapját jelentik.
Az évelő növényeket és a kisebb termetű vagy talajtakaró cserjéket egész évben a legnagyobb biztonsággal ültethetjük.
Növényágyak takarása fenyőkéreggel – mulcsozás
A borovi (fekete)- vagy vörösfenyő kéregőrleményt, általános nevén mulcsot elsődlegesen a növényágyak gyomosodása ellen alkalmazza minden kertész. A gyommagok – fény hiányában – nem tudnak kicsírázni, s ha ki is hajtanak, a mulcsból könnyű őket kigyomlálni, mivel a gyökerük ekkorra még nem tud megerősödni. A gyökérsarjakkal agresszíven terjedő gyomok ellen azonban a mulcs is hatástalan (pl. tarack, szulák), ezért is kell fokozottan figyelni, hogy ilyen gyomokkal fertőzött termőföl ne kerülhessen a kertbe.
E legfontosabb tulajdonsága mellett azonbana mulcsnak még számos más előnye is van:
- a mulcsrétegben élőhelyet és táplálékot találnak a talajréteg felső rétegében élő szervezetek, élőlények
- a mulcs bomlásakor tápanyagok mosódnak a talajba, így a mulcsozás részleges tápanyagutánpótlást is jelent
- a mulcsréteg meggátolja, de legalábbis lassítja a talaj felső rétegeinek párolgását, így a talaj vízháztartását javítja
- ugyanígy segíti a talaj hőmérséklet ingadozásának mértékét, nyáron gátolja annak felmelegedését, késő ősszel-tél elején visszafogja a talaj hőveszteségét
- véd az erős szé eróziójától
- díszítés, takarás céljára is használható (aknafedél takarására egy ágyásban)
Gyepesítés gyepszőnyeggel
A gyepszőnyeg előnye a fűmagvetéssel szemben, hogy megspóroljuk a fű “beállásához” szükséges munkát, ezzel együtt az időt – ami bizonyos helyzetekben szinte megfizethetetlen. A magról vetett füvet hónapokon át heti rendszerességgel kell gyomlálni, amíg a pázsitfélék nem fedik be teljesen a talajt, de még ezután is fokozottabb figyelmet kell fordítani a gyomlálásra, mint a gyepszőnyeg esetében.
A gyepszőnyeg biztonságos legyökeresedéséhez 2 hét szükséges, ha a hőmérséklet nappal meghaladja az 5-6 °C-ot. Természetesen minél magasabb a hőmérséklet, a gyökeresedés annál hamarabb megtörténik. A gyep 10 °C felett jól érzékelhetően növekszik, ez alatt alig észrevehető a növekedés, de azért számolni kell vele. Gyepszőnyeg terítése után legfontosabb feladat annak nedvesen tartása – ezért (is) fontos az öntözőrendszer pontos beállítása. A friss gyepszőnyeg akár néhány óra alatt képes visszafordíthatatlanul kiszáradni, ezért a szállításra és a terítés előtti tárolásra is fokozottan oda kell figyelni.